Macska betegségek

Macskaleukózis (FeLV)

A FeLV vírus által okozott betegség, amelyre nagyon hosszú lappangási idő a jellemző. Sok fertőzött állatban évekig is eltarthat, amire valamilyen tünet kialakul, sőt egyes állatoknál a fertőzöttség ellenére semmilyen látható elváltozást nem tapasztalunk. A kórokozója vérrel és nyállal terjed, főleg az egymással történő verekedések, marakodások alkalmával, de gyakori a nemi úton történő terjedés is.

A macskaleukózis (FeLV) gyakran más vírusos fertőzésekkel, különösen a FIV-vel együtt fordul elő

A fertőzött anyák kölykei már fertőzötten jöhetnek a világra! Ebben az esetben a tünetek jóval hamarabb mutatkoznak, mintha később fertőződne az állat. A betegség kártétele igen szerteágazó. Legalapvetőbb kártékony hatása az, hogy gyengíti az immunrendszert. Éppen emiatt nagyon sokszor lehet kimutatni ezt a fertőzöttséget nehezen gyógyuló betegségek hátterében. A FeLV-fertőzés nagyon sok idősebb kori daganatos elváltozás kiváltója.
Gyakran fordul elő más vírusos fertőzésekkel, különösen a FIV-vel egyidejűleg. A fertőzöttség a vérből mutatható ki. A macskaleukózis többször alkalmazott védőoltással megelőzhető. Az alapvédettség kialakításhoz 1-1 hónapos különbséggel legalább 2x, de inkább 3x célszerű oltatni, majd évente ismételni szükséges.

A macskák immunhiányos betegsége (FIV)

A FIV szintén vírusos eredetű betegség és nagyon sok mindenben hasonlóságot mutat a macskaleukózis jellemzőivel. Itt is évekig tarthat a lappangó stádium és a tünetek gyakorta az idősödő (sokszor 8-10 éves) állatokban alakulnak ki. A fertőződés és a tünetek megjelenése közötti években az állatok teljesen egészségesnek tűnnek. A FIV terjedésében inkább a "véres út" a jellemző, tehát főleg a karmolások, verekedések során terjed.

A FIV legtöbbször karmolások, verekedések során terjed

Talán éppen emiatt is a kandúrokban (főleg ha azok aktívak, és gyakran verekszenek) gyakoribb az előfordulása. Elvadult vagy félvad környezetben élő macskák között nagyon elterjedt, de a fertőzöttség magas százalékban mutatható ki a kijáró macskáknál is. Gyakori a párhuzamos fertőzöttség is. A betegség gyanúja vérvizsgálattal igazolható. Sajnos nincs ellene védőoltás.

Fertőző hashártyagyulladás (FIP)

Ezt a betegséget is vírus okozza. Bár a neve alapján inkább csak a hasüregben számíthatnánk a gyulladásos folyamat előfordulására, ennek ellenére más testüregekben is gyakorta alakulnak ki elváltozások. A betegség fő jellemzője, hogy a nagyobb testüregekben (hasüreg, mellüreg) olajszerűen sűrű, magas fehérjetartalmú folyadék válik ki.
A FIP tünetei
A betegek fokozatosan lefogynak, egészségük leromlik, miközben a testüregekben cseppenként gyűlik össze a váladék. Amennyiben a hasüregben történik a folyadék felhalmozódása, akkor az erősen lesoványodott macskának feltűnően nagy hasa lesz (sokan éppen emiatt azt gondolják, hogy terhes a cica). A mellüregi folyadékgyülemre a fokozatosan nehezedő légzés a jellemző. Amikor a tünetek már megjelennek, pár hét alatt elpusztulnak a betegek. Ismert a betegségnek egy úgynevezett száraz formája is, amikor nem folyadék gyűlik össze, hanem csak vaskos felrakódások keletkeznek a savóshártyákon.
A betegség a mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan, a betegek csak tüneti kezelésben részesíthetők, és előbb-utóbb elpusztulnak. A fertőzöttség itt is kimutatható a vérből. A betegség megelőzésére egy úgynevezett nazális vakcina van forgalomban (tehát nem a szokásos módon, injekció formájában kapja meg az állat az oltást, hanem az orrába kell belecsepegtetni a vakcinát), amelynek használata különösen macskatenyészetekben, és ott indokolt, ahol korábban már előfordult a betegség.
A betegségek kimutatására szolgáló tesztek, eredmények értelmezése
Mindhárom betegséget vérmintából lehet kimutatni, illetve a tünetek alapján felmerülő esetleges gyanút ezzel lehet beigazolni, vagy kizárni. Egy vérmintából több teszt is elvégezhető, nem kell tehát sok vért venni a macskából. Abban azonban már jelentős különbségek vannak, hogy a tesztek mit vizsgálnak, illetve mit mutatnak ki.
A macskaleukózis (FeLV) esetében mindig vírusantigén kimutatás történik, tehát a pozitív eredmény azt mutatja, azt jelenti, hogy a kórokozó jelen van a vizsgált állatban. A pozitív eredmény egyértelműen mutatja a fertőzöttséget.

A hazai állatorvosi laboratóriumok mindhárom betegség gyanúja esetén megbízhatóan, gyorsan és elfogadható áron vállalják mind a gyorstesztek, mind az egyéb laborvizsgálatok elvégzését.

A FIV diagnózisa során a gyorstesztek a betegség hatására képződött ellenanyagokat mutatják ki, antigén vizsgálatra más módszert kell alkalmazni. Itt a gyorsteszt pozitivitása úgy értelmezendő, hogy ha a tesztek alapján betegnek bizonyult állat korábban már találkozott a kórokozóval, akkor valószínűsíthető, hogy a tüneteket e betegség okozza vagy okozta. Azt, hogy a folyamat mennyire aktív, a vizsgálat időpontjában éppen jelen van-e még a kórokozó a szervezetben, szintén lehetséges vizsgáltatni, de ebben az esetben más laboratóriumi módszerek szükségesek.
A FIP-nél a gyorstesztek szintén ellenanyagokat mutatnak ki, a vírusantigén kimutatásának azonban inkább a gyanús tartalomból van értelme. Módszertanilag itt is komplikáltabb vizsgálatokra van szükség.
A hazai állatorvosi laboratóriumok mindhárom betegség gyanúja esetén megbízhatóan, gyorsan és elfogadható áron vállalják mind a gyorstesztek, mind az egyéb laborvizsgálatok elvégzését.
Dr. Horváth László
Forrás: http://www.haziallat.hu/macska/betegseg-gyogyitas/macska-betegsegek-felv-fiv-fip/2134/


PKD
Mi az a PKD?
Az utóbbi időben elsősorban az USA-ban és Nyugat-Európában mind a macskatenyésztők, mind az állatorvosok részéről egyre nagyobb figyelem irányul a macskák policisztás vesebetegségére, amelyet angol nevének (Polycystic Kidney Disease) kezdöbetüiböl kialakított PKD rövidítéssel lelhetünk fel a szakirodalomban. A Polycystic Kidney Disease, magyarul a Multicisztás Vesebetegség, a perzsa macskák 37%-ban elöforduló öröklött, genetikailag terhelt betegsége, amely a veseszövetek pusztulását okozza.



Hogyan és mikor lehet megállapitani?
Ultrahangos vizsgálattal már 9 hónapos korban, 99%-os biztonsággal meglehet állapitani a PKD-t. A veseelégtelenség tünetei sokkal késöbb jelentkeznek. Eppen ezért nagyon fontos az, hogy már a tenyésztés során megtudjuk azt, hogy melyek azok a macskák, amelyek ezt a PKD1 nevü gént hordozzák magukban.

Ki fedezte fel a betegséget?
Dr. Leslie Lyons, a UC Davis School of Veterinary Medicine genetikai laborjának állatorvosa fedezte fel a PKD genetikai mutációjának az okát, amelyet a PKD1 gén okoz, erröl külön honlap is készült.
Hogyan történik az erre a betegségre való szürés?
Az erre a génre történö szürést már több laborban is évekkel ezelött megkezdték. A UC Davis Allatorvosi Egyetem PKD-röl szóló honlapja erröl részletes bemutatást ad, az alábbi képeket erröl a honlapról kértem el, bemutatásra. A teszt úgy történik, hogy macskák szájának a nyálkahártyájáról kell levenni egy nyálkahártya mintát és azt a számos labor egyikébe beküldeni.

A PKD1 génre pozitiv macskák utódjainak valamivel több mint 50%-ban biztosan ki fog fejlödni a PKD, tehát ezeket az állatokat a tenyésztésböl ki kell zárni.
Dr. Gál Sándor
Indianapolis
Referenciák
PKD (5-Minute Consult) .
Dr. Vrabély Tamás – ECHOCARD Műszeres Diagnosztikai Központ , 1135 Budapest, Lehel út 43., KISALLATPRAXIS – 2002/4 III. évfolyam 4. szám

Forrás: http://www.hungarovet.com/?p=2541